Információ


A termékeinkre a garancia időtartama 12 Hónap!

A felhasználó ill. 3. személy által okozott káokért NEM tartozunk felelősséggel!

A nem rendeltetésszerű használatból illetve a nem megfelelő kenőanyagok használatából eredendő hibákat NEM áll módunkban javítani, cserélni, visszafizetni a termék árát.

Minden esetben tiszta letakarított terméket kérünk vissza. Ha a hiba a helytelen használatra ill. a tisztaság hiányára vezethető vissza, a garanciális igény elutasításra kerül. Minden esetben felvétel készül a beérkezett gépről. Indokolt esetben 1500Ft-os takarítási díjat számolunk fel!

A motorok esetében a hőterhelésre kiemelten ügyeljen! 2 ütemű motorok esetében ez magas kockázat. Nem áll módunkban a túlmelegedésből illetve a nem megfelelő olaj használatából adódó motor károkat megtéríteni!

1év garancia rendeltetésszerű használat mellett otthoni, magán használatra érvényes minden motoros termékünk esetében.


A vásárlástól való elállás joga

Megvett valamit, de meggondolta magát? 14 napig elállhat a vásárlástól.


Az Európai Unióban a fogyasztókat megilleti a jog, hogy az interneten megrendelt, illetve a nem üzletben vásárolt (például telefonon vagy csomagküldő szolgálattól rendelt, illetve házaló ügynöktől vett) termékek megvételétől elálljanak.

A 2014. június 13-a után vásárolt áruk esetében erre már 14 napig van lehetőségük. A 14 napos gondolkodási idő a megrendelt áruk átvételétől veszi kezdetét. Ha a kéthetes időszak utolsó napja munkaszüneti napra esik, a gondolkodási idő az ezt következő munkanapon jár le. Önnek ezen az időszakon belül minden további nélkül joga van ahhoz, hogy bármilyen okból meggondolja magát a vásárlást illetően.

A fogyasztó az elállás jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvétele közötti időszakban is gyakorolhatja. Ha élni kíván ezzel a joggal, és eláll a vásárlástól, arról egyértelműen irásban tájékoztatnia kell az érintett kereskedőt. Ezt megteheti fax vagy e-mail üzenet formájában, de akár úgy is, hogy postai úton visszaküldi a terméket, és ahhoz írásos nyilatkozatot mellékel. Nem elég csak az árut visszajuttatni a feladónak. A kereskedőknek kötelező a vásárlástól való elállás jelzésére külön formanyomtatványt biztosítaniuk a fogyasztóknak, ám Ön nem köteles ezt használni nyilatkozatához.

A szabályok szerint a kereskedőnek a vásárlástól való elállásról szóló értesítés kézhezvételétől számítva 14 napon belül vissza kell térítenie az áru vételárát, feltéve hogy az áru vagy a visszaküldést igazoló bizonylat hozzá megérkezett. Ha Ön szállítási költséget is fizetett, a kereskedőnek a vételáron felül azt is meg kell térítenie az Ön részére. Ha viszont Ön nem szokványos postai kézbesítést (pl. gyorsfutár-szolgáltatást) kért, a kereskedő felszámolhatja annak többletköltségét. Ebben az esetben Önt terheli a szállítási költség az áru visszaküldésekor. Nagyméretű áruk (például háztartási berendezések) esetében a kereskedőnek a visszaküldés költségének legalább a becsült összegét közölnie kell Önnel.

Miután Ön a kereskedőt értesítette arról, hogy el kíván állni a vásárlástól, 14 napja van az áru visszaküldésére. Nézzen utána, hogy a kereskedő előzetes tájékoztatása alapján Önnek kell-e viselnie a gondolkodási időn belül visszaküldött áru szállítási költségeit. Ha nem, akkor a költségek a kereskedőt is terhelik. Ha házaló ügynöktől vásárol nagyméretű árut, amelyet közvetlenül ki is szállítanak Önnek, akkor az érintett kereskedőnek saját költségén kell azt elszállíttatnia, amennyiben Ön eláll a vásárlástól. Figyelem! Fontos tudnia, hogy amennyiben a megvételt követően használatba vette a terméket, már nem állhat el a vásárlástól.

A vásárlástól való elállás joga nem a termék 14 napos ingyenes használatát biztosítja Önnek, hanem a termék szemrevételezésének lehetőségét, ugyanúgy, ahogyan arra az üzletben vásárolt termékek esetében is módja van. Arra is felhívjuk a figyelmét, hogy a digitális tartalmakra (például a letöltött vagy streaming révén megtekintett zeneszámokra vagy videókra) részletesebb szabályozás vonatkozik. Néhány termék kivételt képez

A tizennégy napos gondolkodási idő nem vonatkozik többek között a következő árucikkekre: konkrét időpontra szóló repülő- és vonatjegyek, koncertjegyek, szobafoglalások, rendszeresen házhoz szállított élelmiszerek és italok (például a tejesember által hozott tej), egyedi megrendelésre készült, egyértelműen a vevő egyedi igényeinek megfelelően előállított termékek (pl. méretre szabott öltöny), lezárt adathordozók (például DVD-k), amelyeket átvételkor Ön felbontott.


Konkrét eset:

Érdemes tudni, hogy a vásárlástól nem minden esetben lehet elállni Jane Írországban él. Egy alkalommal az interneten jegyet vett a U2 együttes helyi koncertjére. Másnap értesült arról, hogy a koncert idején külföldre kell utaznia, ezért megpróbálta visszaváltani a jegyét. Az internetes jegyeladást végző kereskedő azonban nem volt hajlandó a megrendelést törölni és a jegy árát visszatéríteni. Az uniós jogszabályok értelmében a vevőknek 14 napig joguk van arra, hogy a távértékesítés révén - az interneten, telefonon vagy csomagküldő szolgálattól - megrendelt termékek megvételétől elálljanak. Távértékesítéskor a vevő és a kereskedő között ún. „távollevők között kötött szerződés” jön létre, és az uniós szabályok szerint ezek nem mindegyike jogosítja fel a fogyasztót a vásárlástól való elállásra. Ez a helyzet például a szállással és szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos, konkrét időpontra szóló foglalások lemondása esetén. A magánszemélytől vett termékek nem tartoznak a szabályozás hatálya alá Ha Ön nem cégtől, hanem magánszemélytől vesz meg valamilyen árut, az adásvételre nem vonatkoznak a fent ismertetett fogyasztóvédelmi szabályok. Önnek a magánszemélytől vásárolt termékek esetében nincs joga arra, hogy 14 napon belül meggondolja magát a vétellel kapcsolatban. Szolgáltatási szerződések A vásárlástól való elállás joga nemcsak árukra, hanem szolgáltatásokra is vonatkozik. Példaként említhetjük a házaló ügynöktől vásárolt telefon-előfizetést. Ön a szerződés aláírásának időpontjától számítva 14 napig még meggondolhatja magát a szolgáltatással kapcsolatban. Ha nem tart igényt gondolkodási időre, és azonnal használni szeretné a szolgáltatást (például a telefont), ezt kifejezetten kérnie kell a kereskedőtől. Ha igénybe veszi a szolgáltatást, majd úgy dönt, hogy el szeretne állni a szerződéstől, meg kell térítenie az addigi használat költségeit. Ha egy adott szolgáltatás teljesítése - például egy helyiség átfestése - még a 14 napos gondolkodási idő lejárta előtt lezárul, Önnek már nincs lehetősége a szolgáltatást visszamondani, mivel a munka el lett végezve. Sürgős javításnál vagy üzemzavar-elhárításnál nem mondható le a megrendelt munka A kisvállalkozásokra és a kisiparosokra (például a vízvezeték-szerelőkre) külön szabályok vonatkoznak. Ha Ön sürgős javítási vagy karbantartási munkához szakembert hívott, később nem gondolhatja meg már magát. Ha például csőtörés elhárításával bízott meg egy vízvezeték-szerelőt, és megállapodott vele a vállalási árban, már nem mondhatja vissza a munkát.

A vállalkozás követelheti a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkentés, illetve ésszerű költségeinek "ha a szolgáltatásra nyújtására irányuló szerződés teljesítését a fogyasztó kifejezett kérésére határidő előtt megkezdte és gyakorolja felmondási jogát" megtérítését.

Vásárlók jogai minőségi kifogás esetén A megvásárolt termékek meghibásodása vagy a velük kapcsolatos minőségi kifogások esetén az európai uniós fogyasztóvédelmi előírások értelmében a vásárlókat valamennyi tagállamban biztosított szavatossági jog, illetve a nemzeti jogszabályok által meghatározott jótállás illeti meg.

Szavatosságnál és jótállásnál ugyanazokat az igényeket lehet érvényesíteni (javítás, csere, árleszállítás, elállás a szerződéstől), az eltérés abban van, hogy az eladó mennyi ideig köteles helytállni, illetve kit terhel a bizonyítási kötelezettség. Amennyiben nincs a termékre jótállás vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.


SZAVATOSSÁG - JÓTÁLLÁS

1. Jogszabályi háttér A jogszabályi háttérben 2013-hoz képest lényeges változás, hogy 2014. március 15-én hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új PTK.), és ehhez kapcsolódóan több ponton ismódosult az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), mely – a Mellékletre vonatkozó változások kivételével – 2014. év április hónap 9. napjától lépett hatályba. A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet helyébe 2014. év május 14. napjával a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szóló 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) lépett. A változásokkal kapcsolatban azonban szükséges kiemelni, hogy az · új PTK. szabályait kizárólag a 2014. március 15-én, · a Korm. rendelet módosított rendelkezéseit (a Melléklet kivételével) a 2014. április 9-én, · az NGM rendelet előírásait 2014. év május 14-én, illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni. Mivel a jótállás és a szavatosság a szerződéskötést követően még több évre kihathatnak, ezért ezen a területen a következő pár évben párhuzamosan kell majd a régi és az új szabályokat alkalmazni, attól függően, hogy mikor kötötték a felek a szerződést. A Korm. rendelet Melléklet módosítását a 2014. szeptember 15-én, illetve azt követően kötött szerződésekre kell alkalmazni.

2. Változás az alapfogalmakban Fogyasztó és vállalkozás Az új PTK. a fogyasztó fogalmát leszűkítette kizárólag olyan természetes személyekre, akik szakmájuk, önálló foglalkozásuk vagy üzleti tevékenységük körén kívül járnak el. Fontos változás, hogy bevezetésre kerüla vállalkozás fogalma is, melyet a törvény a fogyasztó „ellentéteként” definiál: vállalkozásnak tehát a szakmája, önálló foglalkozása vagy gazdasági tevékenysége körében eljáró személy minősül.

3. Változások a (kellék)szavatosság körében

3.1 Szavatossági igények Az új PTK. által bevezetett szabály alapján a második lépcsőben szereplő igényekre való áttérésre akkor is van joga a fogyasztónak, ha a kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A fogyasztónak a vállalkozás általi kijavításhoz, kicseréléshez fűződő érdekmúlását bizonyítani kell. Hangsúlyosabban jeleníti meg az új PTK. a fogyasztó azon jogát, hogy a hibát az eladó költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, azáltal, hogy nem különállóan, hanem a második lépcsőben található másik két igény (árleszállítás és elállás) között szerepelteti. Mindez azonban érdemi változást nem jelent, a gyakorlatban a régi Ptk. alapján is ugyanolyan „másodlagos” igényként lehetett érvényesíteni ezt a jogot. Mivel az új PTK. semmilyen, a kellékszavatosságra vonatkozó szabálytól nem engedi a fogyasztó hátrányára való eltérést, ezért továbbra is elmondható, hogy fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés is, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a fogyasztó hátrányára tér el.

3.2 Szavatossággal kapcsolatos határidők Az új PTK. a kellékszavatosság igényérvényesítési határidejének egész szabályozási rendjét átalakította. A határidők kapcsán az új PTK. legfontosabb rendelkezése, hogy megszüntette a jogvesztő határidőket, így a kellékszavatossági igények érvényesítésére kizárólag elévülési jellegű határidők vonatkoznak, melyek az elévülés nyugvásának szabályai szerint meghosszabbodnak, illetve megszakadás esetén újrakezdődnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy megszűnt a szavatossági jogok érvényesítésének (a régi Ptk. 308/A § (1) és (2) bekezdésében szabályozott)azon korlátja, miszerint fogyasztói szerződésben a teljesítést követő 3 éven túl (vagy az ennél hosszabb, jogszabályban meghatározott kötelező alkalmassági időn túl) már nem érvényesíthető szavatossági jog. A fogyasztó - a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - a teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesítheti szavatossági igényeit. Ha a szerződés alapján szolgáltatott dolog ingatlan (pl.: lakás, földterület) a szavatossági igény bármely szerződés esetén bármely jogalanyok között (azaz a szerződés jogalanya lehet fogyasztó, nem fogyasztó, vállalkozás) öt éves elévülési határidő alatt érvényesíthető. Az új PTK. szabályozására figyelemmel nem csak az egész dologra vagy jelentősebb részére kezdődik újból a kellékszavatossági igény elévülése, hanem a dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással érintett (bármilyen) részére is. Fontos, hogy az új PTK. kifejezetten kizárja az elévülés újbóli nyugvását az egyéves és három hónapos „végső határidő” alatt, azaz abban az esetben nem nyugodhat az elévülés, ha a korábbi nyugvás miatt az elévülési időből már kevesebb, mint egy év, illetve három hónap van hátra („nyugvás nyugvása kizárt”).

3.3 Bizonyítási teher és költségviselés A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos költségek a jogszabály-változások után is a kötelezettet (vállalkozást) terhelik. Az új PTK. költségviseléssel kapcsolatos új szabálya azonban, hogy az megoszlik a felek között, ha a dolog meghibásodásában közrehatott a fogyasztókarbantartási kötelezettségének elmulasztása. Akkorminősül mulasztásnak a karbantartás hiánya a fogyasztó részéről, ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett(például olyan használati-kezelési útmutatót kapott, mely a karbantartási előírásokat is tartalmazza). Ekkor a felmerült költségeket a jogosult közrehatása arányában köteles viselni. Változatlanul él azon szabály, miszerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Az első hat hónapban tehát a vállalkozás oldalán van a bizonyítási teher, neki kell bizonyítania, hogy a fogyasztónak eladott dolog a teljesítés időpontjában megfelelt a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Hat hónapon túl azonban már a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termék hibás volt.

3.4 Egyéb változások A szavatossági felelősség alóli mentesülés körében az új PTK. az általános szabályoknál nem tartalmazza külön a jogosult által adott anyag hibája miatti mentesülés esetét. Ennek az az oka, hogy ez a szabály átkerült a valamilyen eredmény létrehozására irányuló (jellemzően vállalkozási) szerződésekre vonatkozó rendelkezések közé, ahová ez jobban illik; hiszen ezeknél a jogviszonyoknál jellemző, hogy a vállalkozó nem csak „hozott anyagból” dolgozik. Bár az új PTK. nem nevesíti a szolgáltatott dolog szakszerűtlen összeszerelését (azaz, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el) mint hibás teljesítést, azonban ebben az esetben is hibás teljesítésről beszélhetünk, ugyanis a kötelezett által végzett szerelés is része a szerződés teljesítésének. Ha az összeszerelést a fogyasztó végzi el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető (függetlenül attól, hogy ezt az esetet sem nevesíti az új PTK.), ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza, mivel az is a jogszabályban megállapított minőségi követelmények megsértését jelenti.

4. Változások a jótállásban

4.1 Általában a jótállás változásai Az új PTK. konkrétan meghatározza, hogy a jótállásból eredő jogokat a dolog tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti a jótállást vállalóval szemben. A jótállás elsősorban a forgalmazott termékhez kötődik, ezáltal a szerződéstől függetlenedő, azon átívelő jogviszonyt hoz létre a hibás termék mindenkori tulajdonosa és a jótállás kötelezettje között. A hibás termék mindenkori tulajdonosa jótállási igényével fordulhat a fogalmazóhoz vagy kijavítás iránti igénnyel a jótállási nyilatkozatban (a jótállási jegyen) esetlegesen megjelölt szervizhez. Az új PTK. sem állapít meg jótállási időt, azonban meghatározza a jótállási idő természetét, amikor kimondja, hogy „A jótállási igény a jótállási határidőben érvényesíthető. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására - megfelelő határidőben - nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított három hónapon belül akkor is érvényesíthető bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.” Ezért a jótállási idő nem nyugszik akkor sem, ha a hiba a jótállási idő alatt nem vált felismerhetővé, és nem kerülhet sor a jótállási határidő félbeszakítására sem. A jogvesztő határidő kezdete a fogyasztó által a jótállási kötelezettség teljesítésére a felhívásban szabott megfelelő határidő letelte, akkor is, ha ez utóbbi már a jótállási idő utáni időpontra esik.

4.2 Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás változásai A módosítás folytán a Korm. rendelet kiegészült azzal a rendelkezéssel, hogy a javítószolgálatnál közvetlenül érvényesített kijavítás iránti igény esetén a javítószolgálatot (is) terheli az a kötelezettség, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a javítószolgálatnak is gondoskodnia kell. A 2014. április 9-én, illetve azt követően kötött szerződések vonatkozásában a fogyasztóvédelmi hatóság már a 3 munkanapon belüli cserére irányuló kötelezettség teljesítését is vizsgálhatja a Korm. rendelet 7/B.§-a alapján. Az új hatáskör okán felhívjuk a figyelmet a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) két ítéletére. Bár a hivatkozott ítéletek a régi Ptk., és a módosítás előtti Korm. rendelkezésire hivatkoznak, azonban a korábbi és az új szabályozás e tekintetben nem tér el egymástól, így az új szabályozással érintett vizsgálatok esetében is relevánsak. A Legf. Bír. Kfv. III. 37.027/2007. számú ítéletében kimondta, hogy a Korm. rendelet 7. §-ának rendelkezése alapján érvényesített három munkanapon belüli csereigény esetén a forgalmazó nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a meghibásodott árut - amennyiben van ugyanolyan árucikk a forgalmazónál – előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni, az előzetes vizsgálatot igénylő kijavításra nem ad a jogszabály lehetőséget, ebbőlértelemszerűen következik a meghibásodott fogyasztási cikk azonnali kicserélésének kötelezettsége a forgalmazó részéről. „Ha az azonnali csere azért nem lehetséges, mert a fogyasztási cikk átmenetileg nincs a forgalmazó üzletében vagy raktárában, a GKM rendelet 4. §-ának (2) bekezdése irányadó a Korm. rendelet szerinti kicserélés tizenöt napos határidejére is.” (EBH2007. 1744) A Legfelsőbb Bíróság ezen álláspontját későbbi Legf. Bír. Kfv. IV. 37.206/2007. számú ítéletében is fenntartotta, mikor kimondta, hogy aKorm. rendelet 7. §-a tehát kizárólag a Ptk. 306. §-ára hivatkozik, ezen rendelkezés pedig nem tartalmaz semmilyen olyan lehetőséget, miszerint az igény jogosságát a forgalmazó megvizsgálhatja, illetve ezen §prioritást, és kvázi megkülönböztetett elbánást biztosít az egyes, a Kormányrendelet mellékletében felsorolt tartós fogyasztási cikk meghibásodása miatti, 3 munkanapon belüli csereigényt érvényesítők részére. (BH2008. 257) A kötelező jótállás alá eső termékeket felsoroló Melléklet tartalma 2014. szeptember 15-étől kiegészül, illetve pontosításra kerül. Ennek alapján (a jelenlegitől eltérően) a Korm. rendelet hatálya alá fog tartozni például a kávéfőző és a vasaló is. Az új Melléklet felsorolásának kimerítő jellege ugyan főszabályként megmarad, azonban a módosult Melléklet a pontok többségében általános termékkategóriákat nevez meg (pl.: motoros kézi szerszámok), és azon belül – az „így különösen” fordulattal bevezetve – hoz példákat arra, hogy az adott termékkategóriába pontosan milyen termékek tartozhatnak (az előbbi példában: láncfűrész, fúrógép, stb.). Mivel ezen felsorolás a termékkategórián belül már nem kizárólagos, előfordulhat, hogy olyan termék is jótállásköteles, amelyet a Melléket felsorolása nem tartalmaz név szerint, de a felsorolt termékkategóriák egyikébe beletartozik. Ezzel a jogtechnikai megoldással a jogalkotó úgy tette rugalmasabbá a felsorolás taxatív jellegét, hogy közben azt is egyértelművé tette, hogy a Korm. rendelet alkalmazási körét a módosítás hatálybalépést követően – a technikai fejlődés eredményeként – ismertté vált, az adott termékkategóriába illő termékekre is lehet alkalmazni. 2014. szeptember 15-étől a Melléklet módosításának hatálybalépésétől minden az ott felsorolt termékcsoportba tartozó, önmagában vásárolt alkotórészre és tartozékra kiterjed a kötelező jótállás, amennyiben eladási áruk meghaladja a 10 000 forintot.

5. Újdonság: Termékszavatosság Az új PTK. rendelkezései között szerepel a hibás teljesítés új jogkövetkezménye: a termékszavatosság, azaz a gyártónak a termék hibája miatti közvetlen, szavatossági természetű helytállása a fogyasztóval szemben. Ezen új szabályozás lényege, hogy a termék gyártója közvetlen szavatossági helytállással tartozik a termék hibája miatt a fogyasztónak (fogyasztónak nem minősülő személyeket ez a jog nem illeti meg). Ezzel az új rendelkezéssel a jogalkotó választási lehetőséget ad a fogyasztónak, hogy vagy a szerződéses partnerével (az eladóval) szemben érvényesíti kellékszavatossági igényét vagy a gyártóval szemben érvényesíti termékszavatossági igényét. Gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója is. Az új PTK. a szolgáltatás minőségével kapcsolatos rendelkezéseknél (6:123. §) tartalmaz arra való utalást, hogy a termék előállítója alatt az importálót is érteni kell, ezért megítélésünk szerint importált termék esetén az importáló is gyártónak tekinthető, akit a termékszavatossági követelmények terhelnek. Termékszavatosság esetén a termék akkor hibás, ha a forgalomba hozatalkor (amikor a konkrét termék a gyártó fennhatósága alól kikerül, és nem akkor, amikor a terméktípus megjelent a piacon) hatályos minőségi követelményeknek nem felel meg, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal. A termékszavatosság csak ingó dolgokra terjed ki. A gyártótól a fogyasztó elsősorban kijavítást kérhet. Ha a kijavítás megfelelő határidőn belül vagy a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges, akkor cserét kérhet. Azaz pénzbeli orvoslásra, árleszállításra és elállásra nincs mód, hiszen a gyártó és a fogyasztó között nem jött létre szerződéses jogviszony, hiányzik a szerződés. Jelentős különbség a kellékszavatossághoz képest, hogy mindvégig a fogyasztónak kell bizonyítania azt – vita esetén –, hogy a termék hibás. Amennyiben azonban ez bebizonyosodik, akkor a gyártó csak az alábbi három kimentési okra hivatkozhat. Mentesül tehát a gyártó a termékszavatossági felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a lenti körülmények közül valamelyik fennáll: · a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta; vagy · a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy · a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta. A hiba közlésére vonatkozó határidő a kellékszavatossághoz hasonló. Amennyiben a fogyasztó termékszavatossági igénnyel lép fel a gyártóval szemben, úgy igényét a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles közölni. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A késedelemből eredő károkért a fogyasztó felelős. A termékszavatosság a gyártót a termék forgalomba hozatalától számított két évig terheli. Ezen igényérvényesítési határidő azonban annyiban eltér a kellékszavatossági határidőtől, hogy nem elévülési, hanem jogvesztő, azaz az alanyi jog megszűnik, ezt követően tehát termékszavatossági igényt nem lehet érvényesíteni. Szerződés hiányában a jogvesztő határidő kezdete nem a teljesítés (vásárlás) időpontja, hanem a gyártó által történő forgalomba hozatal időpontja. Termékszavatosságból eredő jogok tulajdonváltozás esetén az új tulajdonost illetik meg.

Összefoglalva a fentieket, a termékszavatosság a kellékszavatosságtól abban tér el, hogy: 1) kizárólag ingó dolog (termék) hibája esetén áll fenn; 2) kizárólag fogyasztó érvényesítheti, de az új tulajdonost is megilleti ez a jog; 3) közvetlenül a gyártónak (forgalmazónak, importálónak) kell helytállnia; 4) sokkal szűkebb körben minősül hibásnak a termék, amely alapján a gyártó felelőssége fennáll; 5) a fogyasztó kizárólag a termék kijavítását vagy kicserélését igényelheti; 6) végig a fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a termék hibás volt; 7) a termékfelelősség alól a gyártó kizárólag a törvényben felsorolt esetekben mentesül; 8) az igényérvényesítés határideje 2 év, amely a termék forgalomba hozatalától számítódik és jogvesztő (nem elévülési). Fontos hangsúlyozni, hogy a 2014. május 14-étől megkötött szerződések vonatkozásában az NGM rendelet alapján termékszavatossági igény esetén a gyártót terhelik a rendeletben foglalt kötelezettségek (pl.: jegyzőkönyv felvételi kötelezettség). Továbbá szükséges kiemelni, hogy a fogyasztóvédelmi hatóság hatáskörrel rendelkezik a tekintetben, hogy a gyártó megtartja-e az NGM rendeletben foglaltakat a termékszavatossági igények érvényesítése során.

6. A minőségi kifogásról felvett jegyzőkönyvre vonatkozó változások 2014. év május 14-én, illetve azt követően megkötött szerződések esetén – figyelemmel az NGM rendelet 4. § (6) bekezdésére – a vállalkozás köteles a szavatossági vagy jótállási igényről felvett jegyzőkönyvet annak felvételétől számított három évig megőrizni és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. Az NGM rendelet értelmében a 2014. május 14-étől megkötött szerződések esetén a szavatossági igény érvényesítésekor a szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, amennyiben a fogyasztó az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot – az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlát vagy nyugtát – bemutatja. Vagyis, ha a vállalkozás vitatja a szerződéskötés tényét, úgy a szerződést minden esetben köteles létrejöttnek tekinteni, ha a vevő vagy a számlával, vagy a nyugtával rendelkezik. Az NGM rendelet tehát a számlát és nyugtát olyan okiratnak tekinti, amely a jogszabály erejénél fogva bizonyítja a szerződés létrejöttét. Mindez azonban nem jelenti, hogy a fogyasztó más módon ne bizonyíthatná a szerződés létrejöttét, például jótállási jegy bemutatásával. Ha a vállalkozás azért nem intézi a fogyasztó panaszát, mert az a felsorolt okiratok egyikével sem rendelkezik, akkor a kereskedő az NGM rendelet értelmében köteles felhívni a fogyasztó figyelmét az Fgytv. szerinti panasztétel lehetőségére és a panasz intézésének Fgytv. szerinti módjára. Az NGM rendelet szerint a jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) a fogyasztó nevét, címét, valamint nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a jegyzőkönyvben rögzített adatainak a rendeletben meghatározottak szerinti kezeléséhez b) a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott ingó dolog megnevezését, vételárát, c) a szerződés vállalkozás általi teljesítés időpontját, d) a hiba bejelentésének időpontját, e) a hiba leírását, f) szavatossági vagy jótállási igénye alapján fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogot, g) szavatossági vagy jótállási igénye rendezésének módját vagy az igény, illetve az az alapján érvényesíteni kívánt jog elutasításának indokát, h) tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A g) pontban foglaltak szerepeltetése akkor mellőzhető, ha a szavatossági vagy jótállási igények teljesítéséről annak bejelentésekor nem tud a vállalkozás nyilatkozni, azonban ez esetben öt munkanapon belül,igazolható módon köteles a fogyasztót értesíteni az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről. A jegyzőkönyvet haladéktalanul és igazolható módon kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani. A kijavításra a terméket elismervény ellenében kell átvenni. Szintén elismervény ellenében kell átvennie az ingó dolgot, amennyiben a vállalkozás a jegyzőkönyvben nem tud nyilatkozni a szavatossági vagy jótállási igény teljesíthetőségéről, és az igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében vette át a terméket. Az elismervényen fel kell tüntetni: a) a fogyasztó nevét, címét b) a dolog azonosításához szükséges adatokat c) a dolog átvételének időpontja d) azt az időpontot, amikor a fogyasztó a dolgot átveheti Ezen adatokat a vállalkozás a jegyzőkönyvben is feltüntetheti az NGM rendelet értelmében, tehát nem kötelező külön elismervényt adni, ha a vállalkozás ezen kötelezettségének a jegyzőkönyvben eleget tett. Hangsúlyozni kell, hogy a jegyzőkönyv-felvételi kötelezettség kizárólag az eladót terheli, a javítószolgálat terhére ilyen kötelezettséget az NGM rendelet sem állapít meg. Fontos azonban tudni, hogy (a javításra átvett termékről szóló) elismervényt a javítószolgálatnak is ki kell állítania, illetve – amennyiben jótállásköteles termékről van szó – a jótállási jegyre a javítószolgálatnak is rá kell vezetnie azokat az adatokat, amelyeket a Korm. rendelet javítás vagy kicserélés elvégzése esetére meghatároz. Az NGM rendelet 4. § (2) bekezdése szerint, amennyiben a kifogás rendezésének módja a fogyasztó igényétől eltér, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni.

7. A jótállási jegyekkel kapcsolatos változások Az eladónak a jótállási jegyet 2014. április 9-étől olyan formában kell a fogyasztó rendelkezésére bocsátani, amely a jótállási határidő végéigbiztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Ezen újfajta megfogalmazásból továbbra is levezethető, hogy a jótállási jegyet írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni. A jótállási jegyre vonatkozóan egyéb formai követelmény továbbra sincs. Ennek alapján elfogadható az a jótállási jegy is, amelyet a fogyasztó számára CD-n, illetve DVD-n adtak át. Ugyanakkor az új szabályozás alapján nem minden esetben elfogadhatómegítélésünk szerint az a szokás, hogy a vásárlás során kapott pénztári blokkot tekinti a vállalkozás jótállási jegynek, vagy a jótállási jegy egyik ívének, amely kiegészíti a termék dobozában elhelyezett jótállási jegy másik önálló ívét. A hőpapírra nyomtatott bizonylatok néhány típusának jellemzője ugyanis, hogy speciális tárolást igényelnek annak érdekében, hogy a tarthatósági időn belül megőrizzék olvashatóságukat. A tárolási feltételeket nem ismerő, vagy azokat biztosítani nem képes fogyasztó korábban így könnyen elveszíthette a jótállásból eredő jogai gyakorlásának lehetőségét, mivel a vállalkozás által átadott (hőpapírra nyomtatott) blokk még a jótállási határidőn belül olvashatatlanná vált. A jótállási jegyen fel kell tüntetni a Korm. rendelet által meghatározott tartalmi elemeket, melyek a 2014. április 9-én, illetve azt követően eladott termékek esetében a következőek: a) a vállalkozás [eladó] neve, címe, b) a fogyasztási cikk azonosításra alkalmas megnevezése és típusa, valamint – ha van – gyártási száma, c) a gyártó neve, címe, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy – a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén – a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontja, e) a fogyasztó jótállásból eredő jogai, azok érvényesíthetőségének határideje, helye és feltételei, f) az arról szóló tájékoztatás, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. Ad b A jogszabály immár egyértelművé teszi, hogy gyártási számot csak akkor kell feltüntetni, ha ilyennel az adott termék rendelkezik. A módosítás révénnem szükséges szerepelnie a jótállási jegyen a termék azonosításra alkalmas részei megnevezésének. Ad c) A Korm. rendelet módosult szövege alapján a gyártót csak akkor kell külön szerepeltetni a jótállási jegyen, ha nem azonos a vállalkozással. Továbbá a Korm. rendelet az új 7/A. §-ában maga határozza meg, hogy gyártónak a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személyt kell tekinteni, amely szerint „gyártó: a fogyasztási cikk gyártója, a fogyasztási cikket a Közösség területére behozó importőr, valamint aki a fogyasztási cikken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel”. A fentiekre tekintettel elfogadható tehát, ha a jótállási jegyen gyártóként a fent felsorolt személyek egyike szerepel (a gyártó, az importőr vagy, aki a fogyasztási cikken elhelyezett nevével, védjegyével vagy egyéb megkülönböztető jelzés alkalmazásával önmagát gyártóként tünteti fel). Ad d) Újdonság, hogy a 2014. április 9-étől eladott termékek jótállási jegyén meg kell jelennie azon tájékoztatásnak, miszerint fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén az eladó, illetve a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálat a jótállási jegyen köteles rögzíteni: a) a kijavítási igény bejelentésének és a kijavításra átvételnek az időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, b) a hiba okát és a kijavítás módját, c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását Kicserélés iránti igény teljesítésekor a vállalkozásnak a jótállási jegyen fel kell tüntetnie a kicserélés tényét és időpontját. Az új szabályok szerint tehát a 2014. április 9-étől eladott termékek vonatkozásában a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét nem, de a kicserélés tényét és időpontját fel kell tüntetni(amely időponttól a jótállási határideje az általános szabályok szerint újra indul). A módosítás óta továbbá a Korm. rendelet megengedi, hogy a fenti adatokat ne magán a jótállási jegyen, hanem ahhoz csatolt dokumentumon tüntesse fel a kötelezett.

Szavatosság, jótállás, panaszkezelés: Alapvető tudnivalók Gyakran előfordul, hogy a megvásárolt termék a rendeltetésszerű használat ellenére meghibásodik, szétesik vagy nem úgy működik, mint ahogyan az elvárható lenne. Éppen ezért érdemes tisztában lennünk a minket megillető jogosultságokkal.


S Z A V A T O S S Á G

A (kellék)szavatosság az eladó hibás teljesítésért való felelősségét jelenti. Hibás a teljesítés, ha a termék – a teljesítés időpontjában – nem felel meg a jogszabályban, vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A teljesítés időpontja a termék fogyasztó részére történő átadása, amelyre rendszerint a vásárlás alkalmával kerül sor. Amennyiben az üzletben csupán megrendeljük a terméket a teljesítés időpontja a kiszállítás napjával esik egybe. Nem áll fenn hibás teljesítés, ha a termék hibái ismertek, vagy azok számunkra felismerhetőek voltak. Hibás teljesítésről kizárólag visszterhes szerződés esetében merülhet fel, ezért nem vonatkozik a szavatosság az ajándékba kapott termékre. Hibás teljesítésnek minősül a szakszerűtlen összeszerelés is, ha a szerelésre a szerződés alapján kerül sor, és azt az eladó, vagy annak képviselője végzi el. Ha az összeszerelést magunk végeztük el, a szakszerűtlen összeszerelés szintén hibás teljesítésnek tekinthető, ha az a termékhez adott használati útmutató hibájára vezethető vissza. Hibás teljesítés miatt két lépcsőben, összesen négyféle szavatossági igényt érvényesíthetünk. Az első lépcsőben kérhetjük a termék kijavítását vagy kicserélésétamelyek közül – főszabály szerint – választhatunk. Nincs mód a választásra, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne az eladónak. Csere esetén csakis olyan terméket vagyunk kötelesek elfogadni, amely adottságai tulajdonságai tekintetében a korábbival azonos. Árleszállításra és az elállásra (amelyek közül szintén választhatunk) akkor van lehetőségünk, ha a kijavításra vagy kicserélésre – a lehetetlenség vagy az aránytalanság miatt – nem volt jogunk, vagy azt az eladó nem vállalta vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül, a számukra okozott jelentős kényelmetlenség nélkül. Az árleszállítás esetén a termék vételárából kell kiindulni, és azt olyan mértékkel kell csökkenteni, amely az elszenvedett érdeksérelem megfelelő kiegyenlítésére alkalmas. Elállás esetén a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis az eladónak a termék visszavételével egyidejűleg a vételárat vissza kell adnia. Jelentéktelen hiba miatt azonban elállásnak nincs helye. Sem kicserélés, sem elállás esetén nem vagyunk kötelesek a terméknek azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. Nem vagyunk kötelesek elfogadni azt sem, ha az eladó a termék árának levásárlását ajánlja fel, mivel ilyen szavatossági igényt nem ismernek a vonatkozó jogszabályok. A kijavítást vagy kicserélést a fogyasztónak okozott jelentős kényelmetlenség nélkül kell elvégezni.

Az eladónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Amennyiben az eladó a termék kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a hibát az eladó költségére magunk is kijavíthatjuk vagy mással kijavíttathatjuk. Fogyasztói szerződésben semmis az a kikötés, amely a szavatossági jogoknak a törvényben meghatározott sorrendjétől a hátrányunkra tér el. Fogyasztóként megillet minket az a jog is, hogy a választott szavatossági igényéről másikra térjünk át. A teljesítés időpontjától számított kétéves elévülési határidő alatt érvényesíthetjük szavatossági igényeinket. Amennyiben a fogyasztói szerződés tárgya használt termék, az eladóval rövidebb határidőben is megállapodhatunk, de ennek is legalább egy évnek kell lennie. Használt termék esetében szinte ugyanazok a szavatossági jogok érvényesíthetőek, mint új termékek vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy használt termék esetében nem lehetséges ugyanolyan tulajdonságú termék biztosítása, a csereigény teljesíthetetlennek minősül. Használt termék esetén tehát első körben javítás kérhető, s ha ennek az eladó nem tud, illetve nem képes eleget tenni, árleszállításra tarthatunk igényt, illetve elállhatunk a szerződéstől. Az elévülési időbe nem számít bele a kijavítási időnek az a része, amely alatt a terméket nem tudjuk rendeltetésszerűen használni. A termékre vonatkozó szavatossági határidő tehát annyi nappal hosszabbodik meg, ahány nap a hiba közlésétől a kijavítás elvégzéséig eltelt. Abban az esetben viszont, amikor a termék vagy jelentősebb részének kijavítására, illetve kicserélésére kerül sor, az elévülési határidő újból kezdődik. Fogyasztói szerződés esetében a szavatossági jogok három év elteltével szűnnek meg, azonban egyes termékek esetében jogszabály ennél hosszabb határidőről is rendelkezik. A hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül kötelesek vagyunk kifogásunkat az eladóval közölni. Amennyiben a közléssel indokolatlanul késlekedünk, az ebből eredő károk megtérítésére kötelezhet minket az eladó. A hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt fogyasztói kifogást azonban kellő időben közöltnek kell tekinteni. A fogyasztói szerződések esetében a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba esetén vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt, kivéve, ha e vélelem a hiba jellegével, vagy a termék természetével összeegyeztethetetlen.

Az eladó csak akkor mentesül a szavatosság alól, ha a vélelmet megdönti, vagyis bizonyítja, hogy a termék hibája a fogyasztó részére történő átadást követően keletkezett. Ennek alapján az eladó nem köteles például kifogásunknak helyt adni, ha megfelelően bizonyítja, hogy a termék a nem rendeltetésszerű használat folytán vált hibássá. A teljesítést követő hat hónap elteltével azonban a bizonyítási teher a fogyasztó oldalára kerül, vagyis vita esetén nekünk kell bizonyítanunk, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában fennállt. A szavatossági kötelezettség teljesítésével és a szerződésszerű állapot megteremtésével kapcsolatos költségek – ideértve különösen az anyag-, munka- és továbbítási költségeket – az eladót terhelik. Lehetőségünk van továbbá arra is, hogy szavatossági jogaink érvényesítésén kívül a hibás teljesítésből eredő kárunk megtérítését is követeljük az eladótól a kártérítésre vonatkozó szabályok alapján.


J Ó T Á L L Á S

Jótállás esetén az eladó a termék mindazon hibája miatt helytállni köteles, amely a jótállás időtartamán belül merül fel. Mentesül azonban a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. Nem nekünk kell tehát bizonyítanunk a hibás teljesítést, a jótállás alapján ugyanis az eladót terheli – amennyiben vitatja a fogyasztói kifogást – a bizonyítási kötelezettség. Az eladónak kell azt bizonyítania, hogy a hiba oka már a termék átadását követően lépett fel. A törvény szerint a jótállási jogok gyakorlásánál a szavatosságra vonatkozó szabályokat kell – a megfelelő eltérésekkel – alkalmazni: Jótállás esetén ugyanazokat az igényeket (kijavítás, kicserélés, árleszállítás, elállás), ugyanazokkal a feltételekkel (például sorrendiség elve) érvényesíthetjük, mint szavatosság esetén. A jótállás időtartama is meghosszabbodik a kijavítás idejével, a termék vagy jelentősebb részének kicserélése, illetve kijavítása esetén pedig a jótállás időtartama újból kezdődik. Jótállás esetén sem vagyunk kötelesek megtéríteni a termék természetes amortizációját. Az eladónak kell viselnie továbbá azokat a költségeket, amelyek a jótállási igény érvényesítésével kapcsolatban adódtak. A jótállás – eltérően a szavatosságtól – nem minden termék esetében áll fenn. Jótállás ugyanis csak arra a termékre vonatkozik, amelyre aztjogszabály előírja (kötelező jótállás), vagy amelyre nézve szerződés vagy reklám ilyen tartalmú kötelezettségvállalást tartalmaz (önkéntes jótállás). Előfordulhat az is, hogy egy termék esetében egyaránt fennáll szavatosság, kötelező, illetve önkéntes jótállás is. Önkéntes jótállásában az eladó vagy gyártó a kötelező jótállásnálkedvezőbb feltételeket (például hosszabb jótállási idő vállalása, illetve olyan termékek esetében is jótállás biztosítása, amelyekre nem vonatkozik kötelező jótállás) is megállapíthat. A kötelező jótállás jogszabályon alapul. Ilyen jogszabály az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban Korm. Rendelet) is, amely az új tartós fogyasztási cikkek vonatkozásában rendel el kötelező jótállást. Ez alapján a kötelező jótállás időtartama egy év, amelyet a vásárlás napjától, illetve az üzembehelyezéstől – amennyiben azt az eladó vagy képviselője végezte el – kell számítani. Azt, hogy mi minősül tartós fogyasztási cikknek, a Korm. rendelet Melléklete sorolja fel. A Korm. rendelet alapján az alábbi kedvezmények illetnek meg minket az igényérvényesítés során:

1. Amennyiben az eladó a jótállási jegyen szervizt is megadott, kijavítás iránti igényünket közvetlenül ennek helyén is érvényesíthetjük.

2. Amennyiben három munkanapon belül érvényesítjük csereigényünket, az eladó nem hivatkozhat az aránytalanságra, hanem köteles a terméket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.

3. A kijavítás során a termékbe kizárólag új alkatrész kerülhet beépítésre.

4. A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható terméket – a járművek kivételével – az üzemeltetés helyén kell megjavítani. Ha pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról az eladónak kell gondoskodnia.


J Ó T Á L L Á S I J E G Y

A Korm. rendelet alapján az eladó köteles a fogyasztási cikkel együtt –külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni számunkra, amelyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni, s írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni a Korm. rendelet által meghatározott tartalmi elemeket: az eladó neve és címe a fogyasztási cikk megnevezése, típusa, gyártási száma, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározása; a gyártó neve, címe; külföldről származó termék esetén az importáló neve, címe; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének határideje; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének helye; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének feltétele; a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontja. A jótállási jegynek továbbá utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén az eladó, illetve a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálat a jótállási jegyen köteles rögzíteni: a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, a hiba okát és a javítás módját, a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V M I N Ő S É G I K I F O G Á S R Ó L

Fogyasztói szerződés esetén a szavatosság, vagy jogszabályon alapuló (kötelező) jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során az eladó kifogásunkról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelynek másolatát át kell adnia. Az igényérvényesítés során a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha bemutatjuk az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot. A jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a fogyasztó nevét, címét, a fogyasztási cikk (a továbbiakban: termék) megnevezését, vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, a kifogás rendezésének módját. Amennyiben a kifogás rendezésének módja eltér az igényünktől, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. Ha az eladó igényünk teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb 3 munkanapon belül köteles értesíteni bennünket.

P A N A S Z K E Z E L É S - V Á S Á R L Ó K K Ö N Y V E

Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók könyvébe bejegyezhetjük az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszainkat és javaslatainkat. Ezen bejegyzéseink írásbeli fogyasztói panasznak minősülnek, melyet a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban megválaszolni, esetlegesen elutasító álláspontját a minden esetben indokolni köteles.Elutasítás esetén arról is köteles tájékoztatni minket, hogy panaszunkkalmely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezhetjük, s meg kell adnia az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. A vásárló egyéb esetben az alábbi szervekhez fordulhat panaszával:

Fogyasztóvédelmi és fogyasztói érdek-képviseleti szervek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. Telefon.: +36 (42) 500-694 Fax: +36 (42) 504 398 Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 4400 Nyíregyháza