Fuxtec - Kertigépek Online

Információ


A Jótállás és Szavatosság időtartama a kötelező szabályzás szerint! 

Lentebb olvasható részletesen!


A felhasználó ill. 3. személy által okozott káokért NEM tartozunk felelősséggel! A nem rendeltetésszerű használatból illetve a nem megfelelő kenőanyagok használatából eredendő hibákat NEM áll módunkban javítani, cserélni, visszafizetni a termék árát.

Minden esetben tiszta letakarított terméket kérünk vissza. Ha a hiba a helytelen használatra ill. a tisztaság hiányára vezethető vissza, a garanciális igény elutasításra kerül. Minden esetben felvétel készül a beérkezett gépről. Indokolt esetben 1500Ft-os takarítási díjat számolunk fel!

A motorok esetében a hőterhelésre kiemelten ügyeljen! 2 ütemű motorok esetében ez magas kockázat. Nem áll módunkban a túlmelegedésből illetve a nem megfelelő olaj használatából adódó motor károkat megtéríteni!


Jótállással kapcsolatos információk:


A három legfontosabb dolog, amit tudni kell:

2021. január 1-jétől változnak a kötelező jótállás szabályai.

A legfontosabb változás, hogy a jótállás időtartama a termék vételárának függvénye lesz: 10.000 – 100.000Ft vételár esetén 1 év, 100.001 – 250.000Ft vételár esetén 2 év, 250.000Ft vételár felett pedig 3 év kötelező jótállás jár az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet alapján.

A gyártók azonban a jövőben is dönthetnek úgy, hogy hosszabb idejű jótállást biztosítanak a termékeikhez a fogyasztóknak, mint amennyit a jogszabály előír.


Íme a kapcsolódó jogszabályok:

151-es rendelet: 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról

19-es rendelet: 19/2014 (IV.29.) NGM rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól

45-ös rendelet: 45/2014 (II.26.) Korm. rendelet a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

PTK: 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről

Fogyasztóvédelmi törvény: 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről


Mi az a jótállás?

A jótállás egy fogyasztói jog, amelyet a köznapi szóhasználat “garanciaként” emleget.

Sok-sok kifejezést hallani a fogyasztói jogok érvényesítésére a termék vagy a szolgáltatás hibája esetén. Ilyen például a garancia, jótállás, kötelező jótállás, szavatosság, kiterjesztett garancia. Azonban nem mindig egyszerű ezek gyakorlati értelmezése és alkalmazása, ti. mikor élhetünk egyik vagy másik jogunkkal, és mire számíthatunk a kötelezett oldaláról. Időnként azt sem egyszerű megállapítani, ki is a kötelezett.


Garancia

A garancia, mint jogi szakkifejezés, nem létezik a magyar jogszabályokban, csak a köznyelvben. Ha garanciáról beszélünk, akkor a jótállás jogi fogalmával állunk szemben. A garancia tehát a jótállást jelenti. Nézzük meg tehát, mi is az a jótállás.


Jótállás

A jótállás azt jelenti, hogy a jótállásra kötelezett (vagyis az eladó) a hibátlan teljesítésért olyan módon felel, hogy a jótállás időtartama alatt felmerülő termékhiba vagy egyéb minőségi kifogás esetén csak akkor mentesülhet, ha a bizonyítja (tehát itt a bizonyítási teher a jótállásra kötelezetten van, ez fontos!), hogy a hiba a teljesítés után keletkezett (tehát például azért, mert a fogyasztó a terméket nem rendeltetésszerűen használta).


A kötelező jótállás

A jótállásnak két formája van: az elsőt, a kötelező jótállást jogszabály alapozza meg. Ebben az esetben a jótállásra kötelezett (a kereskedő/eladó/vállalkozás) bizonyos esetekben köteles jótállást biztosítani a fogyasztónak. Hogy milyen esetekben, azt a 151-es rendelet határozza meg (részletesen ld. később).


A szerződéses jótállás

A jótállás másik formája, amikor az eladó szerződés keretében vállal jótállást. Ebben az esetben a jótállás feltételeit is maga a szerződés határozza meg (pl. a jótállási időt, illetve a kötelezettet).


Szavatosság

Szavatosság alatt 2014. március 15-ig a kellékszavatosságot értettük, nézzük meg ezért először, hogy mit jelent a kellékszavatosság.


A kellékszavatosság azt jelenti, hogy az eladó a termék hibájáért (azért a hibáért, ami a teljesítéskor, vagyis az eladáskor a termékben megvolt!) felelősséggel tartozik.


A bizonyítási teher attól függ, hogy a hiba mikor válik nyilvánvalóvá. Az első 6 hónapon belül ugyanis – fogyasztói szerződések esetén – vélelmezni kell, hogy a hiba már a teljesítés időpontjában is megvolt. Ha tehát a vásárlástól számított 6 hónapon belül hibásodik meg a termék, akkor az eladónak kell bizonyítania, hogy a hiba a termék eladásakor még nem volt meg (hanem az például a fogyasztó nem rendeltetésszerű termékhasználatára vezethető vissza), ha azonban 6 hónapon túl akarunk szavatossági jogunkkal élni, akkor nekünk kell bizonyítani, hogy a hiba már a vásárláskor is megvolt. Fontos újra kiemelni, hogy ez a jog nem illeti meg azokat, akik céges számlára vásárolnak!


Ha a szavatossági időn belül hibás teljesítésre hivatkozunk, és kiderül, hogy a hibában közrehatott az is, hogy elmulasztottunk eleget tenni karbantartási kötelezettségünknek (és egyértelműen így teszünk, ha nem végezzük el a használati útmutatóban leírt karbantartási teendőket!), akkor a karbantartási feladatok el nem végzéséből eredő hibák költségeit mi magunk vagyunk kénytelenek viselni a szavatossági időn belül is.


A PTK bevezetett egy új fogalmat is, ez pedig a termékszavatosság.


A termékszavatosság a gyártónak a termék hibája miatti, közvetlen, szavatossági jellegű helytállása a fogyasztóval szemben.


Fontos azonban, hogy ez a jog, akár csak a kötelező jótállás és a kedvezőbb kellékszavatossági jogok, csak a fogyasztókat illeti meg, és csak és kizárólag ingó dolog vásárlása esetén. Gyártónak minősülhet a termék előállítója vagy importőre, továbbá a forgalmazó (kereskedő/eladó/vállalkozás) is.


Ezzel az új intézménnyel a jogalkotó lehetőséget adott a fogyasztónak, hogy ingó dolog vásárlása esetén hibás teljesítéskor a szavatossági időn belül (azaz 2 éven belül) a szavatossági jogát az vállalkozóval (eladóval) vagy a gyártóval szemben érvényesítse. A kétéves határidő a termékszavatosság esetén azonban jogvesztő, és minden esetben (tehát a teljes 2 éves időtartam alatt) a fogyasztónak kell a hiba meglétét bizonyítani.

A termékszavatosság így több szempontból is szűkebben érvényesíthető a kellékszavatosságnál.


A kiterjesztett garancia

Kiterjesztett garancia, mint szerződéses jótállás (gyártói jótállás)

Amennyiben a gyártói márkaképviselet az eladó, akkor általában a „kiterjesztett garancia” alatt szerződéses jótállást érthetünk, vagyis az eladó a jogszabályi kötelezettségén túl vállalt jótállását. Ezt kaphatjuk ingyenesen vagy vásárolhatjuk, az eladó által biztosított lehetőségeknek megfelelően. Ebben az esetben, ha a gyártói márkaképviselet mint eladó adja a kiterjesztett jótállást, meghibásodás esetén a gyártói márkaszerviz fogja a hibát orvosolni.


Kiterjesztett garancia, mint biztosítás

Ha egy elektronikai áruházban, hipermarketben vagy internetes áruházban vásárolunk készüléket, és az eladó „kiterjesztett garanciát” kínál, az lehet, de nem biztos, hogy a gyártói márkaképviselet által nyújtott szerződéses jótállást jelenti. Az esetek egy részében ezek a „kiterjesztett garanciák” jellemzően biztosítási konstrukciók. Az eladó szerződést köt egy biztosító társasággal, s szolgáltatásként kínálja a „kiterjesztett garanciát” a fogyasztók részére.

2021. január 1-jétől erre kiemelten figyelmet kell fordítani, ha egy termék ára jótállási kategóriát vált egy-egy akció keretében! Például, amennyiben egy 109.000Ft-os termék egy akció keretében 99.000Ft lesz, a kötelező jótállás 2 évről 1 évre csökken. Lehetséges, hogy a kereskedő ilyenkor is kínál „kiterjesztett garancia” vásárlási lehetőséget, de ez nem biztos, hogy ugyanazt a szolgáltatást takarja, amelyet jogszabályi jótállás alapján a gyártó biztosít számunkra. Előfordulhat, hogy végül ugyanúgy 109.000Ft-ot fizetünk a termékért, de a második év garanciális szolgáltatása nem ugyanaz, mint az elsőé.


Kit illet meg a kötelező jótállás?

A kötelező jótállás a fogyasztókat illeti meg.


Nagyon fontos szabálya a PTK-nak, hogy fogyasztó csak természetes személy lehet. A fogyasztói szerződések a vállalkozás és a természetes személy között jönnek létre. Mint látni fogjuk, a kötelező jótállás és a termékszavatosság, valamint a szavatossági jogok csak a fogyasztókat megillető jogosultságok. Ebből következik, hogy ha céges számlára vásárol valaki, akkor nem minősül fogyasztónak, így nem illetik meg a fogyasztói jogok. Ebben az esetben vállalkozás és vállalkozás között jön létre szerződés, mely nem minősül fogyasztói szerződésnek, így jótállás csak akkor illeti meg a vásárlót, ha az eladó azt szerződésben kifejezetten vállalja (és természetesen a szerződésben vállalt feltételek szerint). Egyebekben csak általános, szűkebb jogosítványokat adó szavatossági jogot érvényesíthetőek (ebben az esetben a szavatossági idő nem 2, hanem 1 év, és nincs hibás teljesítési vélelem sem).


Mikor illet meg engem, mint fogyasztót a jótállás?

Akkor illet meg engem, mint fogyasztót a kötelező jótállás, ha a vállalkozás (vagyis az eladó) hibásan teljesít.


Akár garanciáról, akár jótállásról vagy szavatosságról van szó, mindnek alapja a hibás teljesítés. A PTK főszabálya szerint a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás vagy termék a teljesítés időpontjában (pl. termék vásárlása esetén az eladás/vásárlás időpontjában) nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ha a jogosult a hibát a teljesítéskor ismerhette vagy ismernie kellett, nem beszélhetünk hibás teljesítésről.


Fontos tudni, hogy a PTK is ismeri a hibás teljesítési vélelmet, mely szerint a fogyasztó és vállalkozás közti szerződés esetén az első 6 hónapban felfedezett hibánál vélelmezni kell, hogy a hiba a teljesítéskor is megvolt. Ez azt jelenti, hogy ha 6 hónapon belül fedezzük fel a hibát, akkor a vállalkozást (eladót) terheli annak bizonyítása, hogy a hiba a teljesítést követően keletkezett.


Sokan azt gondolják, hogy a jótállási/szavatossági időn belül bármilyen, a készülék beüzemeléséhez vagy működéséhez kapcsolódó probléma, nehézség hibának minősül, és a jótállásra kötelezett köteles minden esetben ingyenesen a fogyasztó segítségére állni. Ez azonban téves elképzelés.


Nem minősül a jótállás és kellékszavatosság körébe eső hibának:

a fogyasztási cikkel kapcsolatos olyan probléma, melynek megoldására a fogyasztó képes és köteles (a fogyasztót a fogyasztási cikkel kapcsolatos probléma megoldására képesnek és kötelesnek kell tekinteni minden, a fogyasztási cikk használati útmutatójában leírt tevékenység elvégzése vonatkozásában);

az a meghibásodás, mely abból származik, hogy a fogyasztó a fogyasztási cikk használati útmutatójában meghatározott karbantartási kötelezettségének nem tett eleget;

a készülék csatlakozási/bekötési/beépítési környezetének hibája miatt a készülék által jelzett vagy a készülékben keletkező hiba; továbbá

a készülék olyan hibája, mely az üzemeléstől független külső behatás vagy nem rendeltetésszerű használat eredménye.

Amennyiben ezen feladatok elvégzését kéri a fogyasztó a kötelezettől, az nem minősül a jótállás/szavatosság körébe eső tevékenységnek, így a kötelezett ezért díjat számíthat fel.


Mennyi ideig illet meg engem, mint fogyasztót a jótállás?

Főszabályként attól függ, mennyibe kerül a termék: 10.000 – 100.000Ft vételár esetén 1 év, 100.001 – 250.000Ft vételár esetén 2 év, 250.000Ft vételár felett pedig 3 év kötelező jótállás jár.


A gyártók azonban dönthetnek úgy, hogy a jogszabályban foglalt kötelező időtartamnál hosszabb jótállást biztosítanak a termékeikhez. Ide kattintva megtudhatja, mely gyártók biztosítanak hosszabb jótállást!


Fontos az is, hogy mikor kezdődik a jótállás, illetve, hogy mikor nyugszik (azaz mely időszakok nem számítanak bele a jótállás idejébe; ilyen például a kötelezett, de ilyen a jogosult késedelme is). Az oldal alján letölthető Jótállási útmutatóban ezekről is részletesen olvashat!


Mire van szükségem ahhoz, hogy a jótállási igényemet érvényesíteni tudjam?

Két dologra van szükségem a jótállási jogom érvényesítéséhez: a kitöltött jótállási jegyre és a számlára.


A 151-es rendelet szerint a jótállási jegy önmagában is elegendő a jótállási jogom érvényesítéséhez, azonban a számla megléte több ok miatt is szükséges:


ezzel tudom igazolni, hogy fogyasztó vagyok (vagyis nem céges számlára vásároltam);

ezzel tudom igazolni a vételárat (ez ugyanis nem kötelező eleme a jótállási jegynek), ami a jótállási idő alapja;

ha úgy alakul, hogy elállok a szerződéstől, akkor is ezzel tudom igazolni a részemre visszafizetendő vételárat

Nagyon fontos ezért, hogy a számlát (vagy nyugtát) mindig tűzzük hozzá a jótállási jegyhez!


Mire figyeljek még?


arra, hogy az eladó pontosan töltse ki a jótállási jegyet, és le is bélyegezze;

arra, hogy a számlán minden termék pontosan, tételenként szerepeljen (az nem jó, ha az szerepel a számlán, hogy “gyűjtő”);

arra, hogy a számlán a termék pontos megjelölése mellett a vételára is pontosan szerepeljen.

Vannak-e speciális jótállási feltételek?

Főszabályként a vállalkozás (eladó) a 151-es rendeletben foglaltakon túl további jótállási feltételeket nem határozhat meg.


Ez alól három kivétel van:


a gázüzemű készülékek üzembe helyezése;

a fluortartalmű hűtőközegekkel üzemelő berendezések (pl. klímaberendezések és épületek hűtésére, fűtésére, illetve melegvíz előállítására szolgáló hőszivattyús berendezések) üzembe helyezése; továbbá

speciális elektromos bekötést igénylő beépített készülékek (főzőlap).

Ezekben az esetekben az extra előírást a megfelelő, jogszabályban meghatározott engedéllyel rendelkező szerviz általi beüzemelés jelenti. Ezért a tevékenységért (beüzemelés) az üzembe helyező díjat számíthat fel. Ezzel az extra költséggel a fogyasztónak számolnia kell, ha ilyen készülékeket vásárol, s a kötelezett előírhatja a jótállási kötelezettség feltételéül, hogy a fogyasztó jótállási igénye érvényesítésekor hitelt érdemlően igazolja felé a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő üzembe helyezést.


Hova forduljak, ha a jótállási igényemet érvényesíteni szeretném?

Ha a jótállási igényemet érvényesíteni szeretném, fordulhatok az eladóhoz vagy közvetlenül a javítószolgálathoz is.


Mikor kérhetek javítást, cserét, és mikor állhatok el a szerződéstől (azaz kérhetem vissza a vételárat)?

A 151-es rendelet és a jótállási jegyek is részletesen leírják a fogyasztói jogainkat. Az alábbiakban mi is igyekszünk a legfontosabb lépéseket összefoglalni:


Fogyasztó átadja* a szerviznek a készüléket  ———– >  a szerviz megvizsgálja  ———– >  két lehetőség:


(i) javítható

(ii) nem javítható


Ha javítható ———– >  30 napon belül javítás

Ha nem sikerül a javítás 30 napon belül ———– > négy lehetőség:


(i) fogyasztó megvárhatja a javítás végét

(ii) készülék cseréje

(iii) ha nem lehetséges a csere, elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)

(iv) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által


Ha nem javítható ———– >  három lehetőség:


(i) 8 napon belül csere

(ii) elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)

(iii) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által


A jótállási idő egy adott évén belül három, igazoltan javítószolgálat általi javítást követően, ha negyedszerre is meghibásodik a készülék ———– > hat lehetőség:


(i) fogyasztó negyedszerre is javíttat

(ii) fogyasztó a vételár csökkentését kéri

(iii) fogyasztó kijavítja vagy mással kijavíttatja a készüléket a vállalkozó költségére

(iv) készülék cseréje 8 napon belül

(v) ha nem lehetséges a csere, elállás (azaz a számlán szereplő vételár visszafizetése)

(vi) csereutalvány kiállítása a vállalkozás által

*Átadásnak minősül a szerviz házhoz hívása is!


Fontos megjegyezni, hogy a csereutalvány intézményét a jogszabályok nem ismerik, a gyakorlatban azonban gyakran találkozhatunk vele.




J Ó T Á L L Á S I  J E G Y
A Korm. rendelet alapján az eladó köteles a fogyasztási cikkel együtt –külön kérés nélkül – jótállási jegyet átadni számunkra, amelyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni, s írásban vagy más maradandó eszközön kell átadni. A jótállási jegyen fel kell tüntetni a Korm. rendelet által meghatározott tartalmi elemeket: az eladó neve és címe a fogyasztási cikk megnevezése, típusa, gyártási száma, továbbá – ahol alkalmazható – azonosításra alkalmas részeinek meghatározása; a gyártó neve, címe; külföldről származó termék esetén az importáló neve, címe; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének határideje; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének helye; a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogok érvényesíthetőségének feltétele; a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontja. A jótállási jegynek továbbá utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. A jótállás keretébe tartozó javítás esetén az eladó, illetve a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálat a jótállási jegyen köteles rögzíteni: a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, a hiba okát és a javítás módját, a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, a jótállás – a kijavítás időtartamával meghosszabbított – új határidejét.


J E G Y Z Ő K Ö N Y V M I N Ő S É G I K I F O G Á S R Ó L

Fogyasztói szerződés esetén a szavatosság, vagy jogszabályon alapuló (kötelező) jótállás keretében érvényesített kifogás intézése során az eladó kifogásunkról jegyzőkönyvet köteles felvenni, amelynek másolatát át kell adnia. Az igényérvényesítés során a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha bemutatjuk az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot. A jegyzőkönyvnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a fogyasztó nevét, címét, a fogyasztási cikk (a továbbiakban: termék) megnevezését, vételárát, a vásárlás időpontját, a hiba bejelentésének időpontját, a hiba leírását, a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt, a kifogás rendezésének módját. Amennyiben a kifogás rendezésének módja eltér az igényünktől, ennek indokolását a jegyzőkönyvben meg kell adni. Ha az eladó igényünk teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb 3 munkanapon belül köteles értesíteni bennünket.


P A N A S Z K E Z E L É S - V Á S Á R L Ó K K Ö N Y V E
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók könyvébe bejegyezhetjük az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszainkat és javaslatainkat. Ezen bejegyzéseink írásbeli fogyasztói panasznak minősülnek, melyet a vállalkozás harminc napon belül köteles írásban megválaszolni, esetlegesen elutasító álláspontját a minden esetben indokolni köteles.Elutasítás esetén arról is köteles tájékoztatni minket, hogy panaszunkkalmely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezhetjük, s meg kell adnia az illetékes hatóság, illetve a vállalkozás székhelye szerinti békéltető testület levelezési címét. A vásárló egyéb esetben az alábbi szervekhez fordulhat panaszával:
Fogyasztóvédelmi és fogyasztói érdek-képviseleti szervek Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége 4400 Nyíregyháza, Hatzel tér 10. Telefon.: +36 (42) 500-694 Fax: +36 (42) 504 398 Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület 4400 Nyíregyháza